A korrupciós ügy nem a korrupcióról szól. Szerintem. Hanem a hatalomról.

Játsszuk le képzeletben:
1.szín, Magyar Külügyminisztérium
Jön az USA külügyi bejelentése, hogy megtiltották hat magyar hivatalos személy beutazását az USA-ba. Pont. Ennyi. Semmi részlet. Miért? Ki? Mikor volt a korrupciós ügy? Mi volt az a korrupciós ügy? Semmi részlet. Csak a beutazás megtiltása.
Ül a külügyminiszter (jelenleg Szijjártó), és néz ki a fejéből: most ezzel mit kezdjek? Próbál tudakozódni, de az amcsik mereven elzárkóznak. Ezzel nem lehet mit kezdeni.

Tegyük a kezünket a szívünkre: minden országban van korrupció (lásd a TI korrupciós listáját, ahol sokkal jobban állunk a cseheknél és a szlovákoknál is). Hivatalos személyeké és magánszemélyeké is. Hol jobban átszövi a hivatalos és mindennapi életet, hol kevésbé, de van (és személyes multis tapasztalat: az amerikai állampolgárok nem szégyenlősek amikor alkalmazni kell). Ilyen alapon bármelyik ország állampolgárait kitilthatná az USA.
De miért pont most? Miért pont Magyarország? Kinek az érdeke?

Azért aljas az USA lépése mert bedob egy félinformációt, a hátterét homályban tartja, és hagyja, had alakuljon ki belföldön vita. És pont a sok bizonytalanság miatt, a vita résztvevői úgy egészítik ki a kirakós játékot, ahogy saját prekoncepcióiknak legjobban megfelel. A balosok persze őrjöngenek, hogy nézd milyen korrupt a Fidesz, liberálisék már azon hörögnek, hogy biztos az illiberális államért büntetnek minket.

Az állampolgárok kitiltása elég durva lépés. Akik jártasak a diplomáciában, azok szokták mondani, mennyi finom kis lépés van amikor egy ország a nem tetszését nyilvánítja ki. Ez a kitiltás, már mondjuk az ötödik ilyen lépcsőfok. Szóval az amcsik berágtak valamiért. De miért?

Na most, ha a korrupció vagy a nem demokratikus berendezkedés lenne a döntő kérdés, akkor nem minket kellene cseszegetni, hanem mondjuk tudnék ajánlani kb 150 országot, ahol a mienkénél nagyobb a korrupció és kevésbé érvényesülnek az emberi jogok. Ráadásul tudjuk, hogy az USA sosem szemérmes amikor az érdekeit kell érvényesíteni. Akkor dobja csak sutba igazán a  demokratikus elveit. De akkor még mindig nem tudni mi a gondja velünk az USA-nak.

Hajlamos vagyok elfogadni azt a magyarázatot, hogy egyszerűen vissza akarnak terelni minket az akolba. Orbánnak az utóbbi évek külpolitikáját a keleti nyitás, főleg az oroszok felé való közeledés jellemezte. Jól látja, hogy gazdaságilag arrafelé vannak a legjobb piacok. Ez persze nem tetszik az amerikaiaknak, mert csendesen a háttérben a mai napig is folyik a kis hidegháború. Megy a nagyhatalmak adok-kapok játéka. Mindenkinek megvannak a biztos háttérországai, de most az USA egy biztos partnere, Magyarország kezd kifelé kacsingatni. És félő, hogy ha gazdaságilag sikeres lesz ez a kifelé kacsingatás, akkor innen a térségből egyre többen követik Orbán példáját. És az USA ezt nem hagyhatja. Egyszerűen nem mehet vissza Közép-Európa orosz befolyás alá. Ez a kis országok sorsa. A mienkét is mindig a nagyhatalmak játéka határozta meg. Ezért szerencsés Svédország, nem fekszik olyan huzatos helyen mint mi.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.