Ne várjon senki tőlem most nagy szerződés-elemézést, mert nem láttam mit ír alá Orbán és Putyin. Csak a a sajtóban és a KSH-nál megjelenő adatokra tudok hagyatkozni. Ezek szerint a Paksi bővítés 3 ezer milliárd forintjába kerül majd az országnak. Szép összeg, ismerőseim is mondják: "húúú ez mennyi pénz, most aztán jól el vagyunk adósítva". De tényleg mennyi is? Nekünk, egyszerű embereknek persze beláthatatlan összeg, de nézzük az ország pénztárcájához képest.

Magyarország egy éves GDP-je, azaz megtermelt összeértéke jelenleg kb 27,5 ezer milliárd forint, 2009-ben ez egész pontosan 26,0948 ezer milliárd volt. Na ehhez viszonyítsuk a 3 ezret. És még egyszer hangsúlyozom 27 ezer milliárd forint az egy éves GDP, a paksi 3 ezer milliárdot pedig 30 év alatt kell kifizetni.

Nézzük meg más szemszögből. A 3 ezer milliárd forint az egy éves GDP kb 10%-a. Ekkor hiányt Gyurcsány Ferenc egy év alatt halmozott fel 2006-ban! Egy év alatt, megint csak hangsúlyozom. Na jó, legyünk igazságosak: Orbán ugyanezt csinálta 2002-ben is. Ne legyünk tehát annyira elájulva, hogy milyen sok pénz az a 3 ezer milliárd forint. Sok, persze, hogy sok, de nem ettől fog összeomlani az ország. Ez, hogy is mondjam: az ország büdzséjének szempontjából zsebpénz. Na jó, megint korrigálok: erős kiadás, de nem egy nagy tétel évekre elosztva. Vannak ennél jóval nagyobb éves tételek is. Főleg ha azt is figyelembe vesszük, hogy Gyurcsányék ezt a mértékű pénzt szó szerint kiszórták egy év alatt az ablakon, addig a paksi bővítés gazdaságélénkítő-munkahelyteremtő beruházás lesz, ahol az adók-járulékok miatt jó része vissza is vándorol az államkasszába.

Egy másik szempont: mindenki gondolkozzon el magánemberként mekkora adósságot vagyunk képesek felvenni bankoktól: autóra, lakásra, TV-re stb. Vegyünk egy átlag keresetű embert, évente kb 2 millió forint jövedelmmel. Vesz egy autót ami 3 millióba kerül. Mennyi az annyi? Az éves bevételének a 150%-át dobta ki olyan autóra amire igazából szüksége sincs. Magyarország meg az éves GDP-jének a 10%-át költi a hosszú távú energiabiztonságára.

Erről ennyit.


Az adatok a Központi Statisztikai Hivataltól vannak.

https://www.ksh.hu/docs/hun/eurostat_tablak/tabl/teina200.html
http://tudasbazis.org.hu/index.php?option=com_wrapper&view=wrapper&Itemid=113

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.