A 2011-es vizsga nagyon várt folytatása megérkezett A játszma címmel. Inkább nem kellett volna erőltetni.

---------------------------------------------------------

A vizsga című film nálam benne van a top 10 magyar filmben, bármikor visszanézek pár jelenetet belőle, de a teljes filmet is megnéztem már párszor. Megvan az erőteljes hangulat, a korhűség, jó sztori, kiváló színészi játék. Nem csoda, hogy akkora siker lett.

Aztán jött a folytatás, ha kb lemásolják azt amit akkor nyújtottak akkor azt mondja az ember, hogy jó, csináltak egy hasonló színvonalú munkát, többet vártunk, de ha már ugyanazt hozzák akkor elégedettek lehetünk az adóforintjainkért. De sajnos nem sikerült megütni a szintet. Filmkritika a történetre való utalásokkal.

Hat évvel az előző rész után 1963-ben játszódik a második rész, és nem voltak képesek kitalálni egy új történetet, csak a korábbit ismételték, azaz vizsgáztatták az egyik ügynököt. Sajnos itt már annyira kilóg a lóláb, hogy ez már majdnem az első 10 percben kiderül, vagy legalábbis erős gyanú van arra, hogy nem mindenki az akinek látszik. A fiatal beszervezett lányról szinte ordít, hogy már kiképzett ügynök. A korábbi részben okos, hidegen számító ügynökökről meg itt most kiderül, hogy könnyen átverhető naiv kezdők. Vagy legalábbis az új történet szerint.

Mindez nem is lenne probléma. De a filmből hiányzik az az erőteljes hangulat ami az előző részben megvolt, oda nem illő spanyol, amerikai dalok hangzanak el, a korra sokkal jellemzőbb akár magyar vagy külföldiek, pedig hiányoznak. Még ez is hagyján, de a képi hangulat, a jelenetek, vágások, a helyszínek annyira unalmasak lettek, hogy szó szerint többször meg kellett állnom a filmnézéssel. A titkosszolgálati akciók, feszültség ami annyira jellemző volt az előző részre, most teljesen hiányoztak. Az egyetlen dicsérhető momentum a színészi játék, de az sem hozta az előző rész szintjét. Kulka teljesen kiesett a filmből, egy mellékes bábu volt csak. A többi szereplő esetén is inkább egy érzelmi bemutatás történik, semmint az a jó kis krimi ami az előző részben.

Meg kell említeni az ordító hibákat a korhűség terén. Compact casette. Ezt 1964-ben dobták piacra Németországban, de az 1963-ban Magyarországon már a közértben is meg lehetett venni, a hozzá való magnóval. Legalábbis a film szerint. Arról nem is szólva, hogy a kicsinyített mását meg a táskában hordták. Aztán némelyik lakás úgy volt berendezve, hogy azt ma is megirigyelhetnénk. A modern házak szintén. Kulka szökése pedig úgy, abban a formában nem jöhetett létre, ahogy bemutatták. Sajnos ezekre az apróságokra most már sajnos nem figyeltek az alkotók.

Ami meg végképp betette a kiskaput, hogy ahelyett, hogy egy jól összerakott magyar krimi-thrillert csináltak volna, ahelyett a befejezéssel egy feelgood sztori kerekedett a végére. Már csak egy Coelho-idézett hiányzott a befejezésre.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.