Visszatérés Epipóba címmel mutattak be egy dokumentumfilmet, ami a '80-90-es évek híres tanáráról és annak viselt dolgairól szól. Ő a '80-as évek szocializmusában több éven át egy elit tábort szervezett Szendrőn 6-14-18 éves budapesti értelmiségiek  gyerekeinek. Akkor ez a szabadság szimbóluma volt és tolongtak a karizmatikus vezető köreibe bejutni.

---------------------------------------------------------------------------------------

Sipos Pál táborszervező, tanár majd tévés szerkesztő-műsorvezető volt. Táborai legendásak volt, hatalmas túljelentkezéssel, és csak nehezen lehetett bejutni oda. Ez egy alternatív tábor egyik külön ága volt, amelyenek az eredetijét még a '30-as években alapították, és több ilyen utódtábor jött létre annak szellemiségében, amik közül egyet Sipos vezetett.

Epipó volt a tábor neve ami egy külön országot jelentett a gyerekek számára, annak sajátos törvényeivel együtt, nem akarom ezt újra részletezni, minden portálon alaposan ismertetik ezeket. Több mint 30 év után az akkori résztvevők egy része összegyűlt és elmondták ők, hogy élték meg az ott történteket. Két fő vonal köré építették az történetet: a megaláztatások és a szexuális visszaélések. Amíg ment a film, nem tudtam szabadulni az érzéstől, hogy itt bizony erősen értelmiségi nyavajgásról van szó. Persze kis túlzással. A megaláztatások abban merültek ki, hogy a gyerekeket nem engedték panaszkodni, a nagyobbak néha fenékbe billentették őket, akár nagy erővel is, és egyszer az egyik gyereknek egyedül kellett megennie a süteményét amit nem akart megosztani a többiekkel. 

Mivel nagyjából tudtam miről szól a film, ezért vártam-vártam mikor következik a nagy és durva történet, de valahogy csak a hasonló, minden iskolában, táborban és napi életben előforduló dolgok jöttek elő. Mert bizony ilyenek mindenhol előfordulnak, teszem hozzá: sajnos, de azért nem készül mindenkiről dokumentumfilm akit gyerekkorában megaláztak. Talán mert tényleg nagyon értelmiségi hópihe gyerekek voltak és befolyásos értelmiségként megvolt a lehetőség a panaszkodásra? Nem is csoda ha annyira lenézték a másik tábor úttörőit, amiről beszéltek a filmben is.

A másik vonal a szexuális zaklatások. Tegyük hozzá rögtön, amennyi a filmből és a hírekből kiderült igazából nem történt erőszak és törvénytelenség. Na jó kicsit ferdítettem, mert erőszak valóban nem törént hiszen Sipos 14 év felettieket vont be a szexuális játékaiba, kényszer sosem volt, és aktusról is csak egy lány számolt be, már amennyit én olvastam. És bármennyire is nyavajognak most balliberális hírportálokon ma 14 év feletti gyerekekkel bárki létesíthet ilyen kapcsolatot annak beleegyzésével. Két dolgot kell hozzátenni: ez akkor még azonos neműek között nem volt megengedett, valamint gyerek-tanár között szintén nem engedélyezett, de nem a szexuális vonatkozása, hanem a függelmi viszony miatt. De a törvény jóval enyhébben ítéli meg az olyan eseteket, amelyek közben törvényesek lettek. Ma már csak a függelmi viszony miatt lehetne esetleg kifogást emelni. Mert amit a tanár csinált az ma már teljesen legális, vagyis lenne ha nem tanárként csinálta volna.

És itt jutunk el az igazán érdekes részhez. Miért csinálhatja ma ezt meg legálisan egy felnőtt férfi egy 14 éves gyerekkel? A történet 1998-ig nyúlik vissza. 1998-ban, amikor még évekre voltunk az uniós tagásgtól, Brüsszel jelezte, hogy nem tűri senkitől, hogy a homoszexuálisokat megkülönbötesse, és aki így tesz az sosem lesz az EU tagja. Mindezt azért mondta, mert Magyarországon más volt a beleegyezési korhatár heteroszexuális, és más homoszexuális kapcsolatoknál. Előbbinél 14, utóbbinál 18 év, azaz egy felnőtt férfi már 14 éves lányokkal létesíthetett ilyen kapcsolatot, de fiúknál csak 18 éves kortól. Orbánék ezt nem voltak hajlandóak korrigálni, mígnem elérkezett a 2002-es kormányváltás, és az alkotmánybíróságnak hirtelen eszébe jutott, hogy ez alkotmánysértő. Sérti a jogegyenlőséget. Meg hát Brüsszel is nyavajog. És akkor megváltoztatták a BTK 199. §-át, így onnantól a homoszexuális kapcsolat is törvényes lett 14 éves kortól. Igaz, hogy ezt nem kérte sem Brüsszel, sem az AB, hanem azt, hogy egyenlő legyen a két kor, azaz megemelhették volna a heterszexuális kapcsolatok korhatárát is 18 évre, vagy középen találkozhattak volna 16 évnél. De nem. Ők simán engedélyezték a 14 éves fiúk homoszexuális elcsábítását. A filmben egyébként épp a fiúk mondják el mennyire nehéz volt ezt feldolgozniuk, hogy be kellet maguknak bizonyítaniuk, hogy nem a saját nemükhöz vonzódnak.

A másik amit ezzel kapcsolatban meg kell említeni az Open Society tevékenysége. Igen, bizony, megint Sorosozunk. Mert már akkor is az ő szervezetei intézkedtek Brüsszelben is és itthon is. Jelen esetben Juhász Géza nevű ember, aki a Habeas Corpus Munkacsoport vezetője volt és Soros egy hazai bérence. A szervezete egy abortuszpárti és a homoszexuális "jogokért" harcoló sorosista, OS által pénzelt bomlasztó egyesület. Már 1997-ben a starusburgi bíróságon jelentette fel hazánkat, mert nem akarták hivatalosan bejegyezni a szivárványos zászlót. Donáth Lászlóval még ugyanabban az évben együtt kezdeményezték a szexuális élet szabadságáról szóló törvény enyhítését, és könyvet írt arról, hogy a családi bántalmazáskort a férfiak felelősek. Na, ő volt az alkotmánybírói beadvány szerzője, ami lehetővé tette a homoszexuális passzus enyhítését. Ismerősek a témák? Pedig csak a '90-es éveket írtuk. Ja, és ki volt az egyesület ügyvéde? Schiffer András. Bezony. Nem sok minden változott, ugyanaz a banda, ugyanazok a témák, csak ma már felerősítve. Ugyanakkor emlékezzünk meg az idén elhunyt alkotmánybíróról, dr Strausz Jánosról, aki mert különvéleményt írni a BTK módosításáról. Olvassuk el az indoklást alaposan.

És a fentiekben az a durva, hogy a szexuális erkölcsök és törvények lazítása az mind-mind ehhez a balliberális bandához köthetőek. És ezek média-hátterét az a 444, index, telex, hvg, 24.hu, 168óra, adja amik most a film apropóján nem győznek siránkozni, hogy milyen szőrnyűségek történtek a táborban, közben meg a nap 24 órájában azon ügyködnek, hogy lebontsanak minden olyan társadalmi szabályt ami a hasonló eseteket megakadályozhatná. Nem csoda, hogy a dokumentumfilm végére még odaszúrtak egy mondatot, hogy de hát a tanárok mellett a papok is, hogy zaklatják a gyerekeket. Miközben minden ezzel a témával foglalkozó jól tudja, hogy a gyerekzaklatások nagy része szülőkhöz, vagy rokonsághoz kapcsolódik. Igaz, ha a filmeseknek a nyílt blaszfémia nem okozott gondot, akkor egy kis papozás már semmiség. Igaz azt is tudjuk, hogy a keresztények érzéseit nem kell figyelembe venni.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.