Amikor amerikai sikerreceptet kínáló könyv kerül a kezembe akkor átalában azonnal hajítom is a sarokba, mert vannak élettapasztalatok és azokból leszűrt tudás, amit később is alkalmazunk hasonló helyzetekre. Ezt hívják előítéleteknek. Na, pont ilyen előítéltettel szedtem elő a rég nálam porosodó könyvet, aminek címe Gazdag papa, szegény papa. Az előítéleteket azt súgták, időpocsékolás. De most elővettem libernyák énemet, ami azt súgta, ne légy előítéletes. Jobb lett volna az előítéletkere hallgatni.

-------------------------------------------------------------------------------

 A "mű" címe azért ez, mert a szerzőnek volt egy szegény apja, és egy gazdag fogadott apja. Az első azt tancsáolta neki gyerekkorában, hogy tanuljon akkor jó állása lesz, az utóbbi azt mondta az aiskola időpocsékolás, foglalkozzon inkább pénzügyekkel és befektetésekkel. Rá hallgatott.

Na most aki a könyvvel találkozik, az ne vesztegesse rá a drága idejét, mert kb egy A4-es oldalon leírható, amit a szerző több mint 200 oldalon fejtegetett. Felesleges volt. De hát ő is tudta, hogy A4-es lapokból nem fog pénzt szerezni, ahhoz könyves jogdíjak kellenek. És bejött neki, mert bestseller lett! Jajj! A könyv hátulján ott virít minden nagy amerikai nagy lap neve ahol sikernek állították be. De mi inkább nézzük meg mit is tanácsola a könyvben.

Az egész mondandó lényege összefoglalható egy összetett mondatban. Költs kevesebbet mint amit keresel, és a felesleget fialtasd meg. Régebben a bölcs magyarok így mondták: addig nyújtozkodj ameddig a takaród ér. Ennyi. A könyvben is többször leírja, hogy a pénzügyi bajban lévők megkeresték, hogy segítsen nekik gyorsan pénzt keresni, de ő mindig csalódást okoz nekik, mert a "sikerreceptje" nem erre való, hanem a takarékoskodásra és a megtakaírott pénz befeketetsésére. Na jó, kicsit egyszerűsítettem, ezt az egészet azért feltubózta, mert valamivel ki kellett tölteni a könyvet.

Kissé bennfentes nyelven eszköznek hívja mindazt ami pénzt hoz, és forrásnak azt ami pénzt húz ki a zsebünkből. Ezeket amúgy szép gyerekes ábrákon szemlélteti is, hogy ha egyik kissebb, másik nagyobb akkor mi van, de olyan mintha csak a lapokat akarta volna kitölteni.

A könyv fő pozitívuma, hogy felhívja a figyelmet a tanulásra, a fegyelmezettségre és a pénzügyi tudatosságra. Kifejti azt is mi szükséges a pénzügyi sikerhez: ismerd meg a könyvelést, a törvényeket, fedezd fel a lehetőségeket és használd is ki azokat. Ami viszont nem tetszett az  ahatározott iskolaellenesség, hogy az iskolában pénzügyeket kellene szerinte tanítani és hogy árad a könyvből az alkalmazottként élők lenézése.

De amit a legfőbb gondnak tartok az az, hogy kizárólag pénzügyi spekulációkra tanít. Azaz részvényekből, adóslevelekből, ingatlanspekulációkból való meggazdagodásra. És közben végig rabszolgának hívja azokat akik bérből élnek, és nem tudnak ilyenek manőverket kihasználni. Érdemes nézni a Hír TV-n a Háttérkép című műsort, ott elég jól kielemezik hogyan szakadt el a pénzgazdaság a reálgazdaságtól, és hogy ahelyett, hogy azt szolgálná átvette felette az uralmat. Az sem véletlen, hogy Orbán Viktor munka alapú társadalmat akar építeni, ami a ballibsi sivalkodás ellenére, nem a tudás alapú társadalommal áll szamben, hanem a pénzügyi manipulációkra alapúló életmóddal. Mert ez utóbbi erkölcstelen és fenntarthatatlan.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.