A kutya egyedülálló állat, mert megvan benne az ősi farkasszerű jelleg, de az elméje leképezi egy ember gyerek működését. Egyik más állat sem képes erre, amire az a magyarázat, hogy a kutya önmagától jött közelebb az emberhez az ősidőkben, nem haszonállatként háziasították, hanem csak érzelmi szempontok játszottak közre, magátol jött az ember közelébe, megtanult kommunikálni velünk. Aztán persze utána több mindenben munkára is fogták. A többi háziállatnál ez pont fordítva történt.

---------------------------------------------------------------------------

A kutya elsajátította az egy-két éves gyerekekere jellemző kötődési mintákat, ami nagyon megmozgatja az emberben az érzelmi szálakat. És ami érdekes, hogy ezt a viselkedést egy kutya sosem alkalmazza másik kutyával szemben, csak az emberhez kötődik így. A kutya képes az ember szemébe nézni és ez jóleső érzés, mert oxicotin termelődik. Minden más állat kizárólag fenyegetésként éli meg a szemkontaktust.

dr Topál József beszélt arról, hogy a magyar tudósok sokkal kevesebb pénzből gazdálkodnak, és sokszor olyan innovációra sarkallja őket ami jókora előny a nuygati társaikkal szemben. Az etológiának a kutyakutatásokkal foglalkozó szakágában pont ezért világelsők a magyarok, mert pénz- és utazási lehetőségek híjján mi kezdtünk először kutyákkal foglalkozni, és ez a hivatkozásokra épülő tudományos világban behozhatatlan előny.

A kutyáknak elsősorban nem az intelligenciája nagy, hanem érzelmileg fejlettebbek a többi állatnál. Plédául ha beraknak 30 idegen csipmánzt egy buszba és elviszik őket, akkor az út végére megölik egymást, pedig jóval okosabbak a kutyáknál. Ahogy az ember is, bár volt több okosabb majomszerű állat, az egymásra utaltság miatt emelkedett ki a többi főemlős közül és vált emberré, úgy a kutyából is az emberre utaltság nyomja el a farkasösztönt és hívja elő az emberre jellemző érzelmi képességeket.

Ezért alkalmas a kutya az emberré válás folyamatának vizsgálatára. De jóval alkalmasabb az ember idegi betegségeinek vizsgálatára is mint pl az autizmus, öregedés, hiperaktivitás stb. Az egereknek teljesen más a kommunikációja, de a majmok sem alkalmasak ilyen vizsgálatokra, mert őket nem lehet rávenni egy hangosan kattogó MRI-ben való mozdulatlan fekvésre, a kutyát igen.

A kutyák alkalmasak a gyereknevelés vizsgálatára is. Ahogy a kisgyerekeknek is, a kutyáknak is szükséges a szabályok alkalmazása. Mindkettőnek szüksége van következetes szabályokra, hogy jól érezzék magukat, tudják hol a határ, mit várnak el tőlük. Ha nincsenek ilyen határok akkor jön a bizonytalanság, és ebből a bizonytalanságból fakad a legtöbb agresszivitás és hiszti. Ha ezek a szabályok túl rugalmasak, akkor a kutya és a gyerek is elbizonytalanodik, ami viselkedési problémákhoz vezet, hiszen akkor nem érthető a világ.

Kutyakísérletekkel cáfoltak meg a magyar kutatók egy több mint 50 éves pszichológiai dogmát. 10-12 hónapos gyerekek szeme láttára beleteszik a cumijukat egy edénybe, egyszer-kétszer-háromszor, negyedszerre egy másik edénybe. A gyerek mégis az első edényben keresi. Eddig úgy hitték az állatok nem követik el ezt a "tévedést". Topál Józsefék bizonyították be, hogy a kutyák is ugyanezt csinálják, ha a kísérlet előtt kommunikálnak velük, ugymond érzelmileg rájuk hangolódnak. De ha nincs meg ez az érzelmi ráhangolódás, akkor nem hibáznak. Ez lett aztán az újdonságot jelentő felfedezés, hogy mind az embernél, mind a kutyánál ez a szabálytanítás leghatékonyabb módszere, ha előtte beszélget, kommunikál, szemébe néz azaz bevonza a szituációba, és utána tanítja meg a szabályt.

Jó ha ezt tudja minden szülő!

A bejegyzés trackback címe: