A 2019-ben bemutatott 21 híd (21 bridges) című film egy izgalmas krimi, egy éjszaka pár óráján keresztül drogfutárokat üldöznek. Manapság ritkán készítenek ennyire jó filmet, bár sok újdonságot nem tartalmaz, nem lesz belőle filmtörténeti különlegesség. Innentől spoiler.

Ami miatt mégis írtam róla, az a manapság elharapódzó társadalmi tanítás, amit ebbe a filmbe különösen sikerült kiemelni. Nehezen hagyható szó nélkül, hogy mind a rendőrség, mind a rablók soraiban vannak feketék és fehérek is, de kizárólag a fehérek a korrupt zsaruk és az elvetemült bűnözök, a feketék pedig lelkiismeretes rablók, és a jó zsaruk akik megoldják az ügyet, leleplezik a korrupciót.

Ez sem hordoz túl sok újdonságot, ami miatt mégis érdemes írni róla az a film végi kis monológ, amiben a korrupt fehér zsaru megindokolja még miért vetemedtek drogkereskedelmre. Elmondja, hogy hiába kapnak állandó fizetést és nyugdíjat a várostól, egyszerűen nem tudnak megélni. És nem luxusról van szó, hanem a normális életről, ahogy elhangzik a film vége felé. Néhányan a házukat veszítették el, más az albérletét, a házasságuk tönkremegy, napi négy órát ingáznak mert nem tudnak megffizetni egy lakást abban a városban amiért naponta az életüket kockáztatják. Alkholizmus és 70%-os válás az eredmény, ezért néhányan úgy gondolják a drogból egészítik ki a fizetésüket. Ezt lehet támogatni vagy legalábbis megértéssel viszonyulni hozzá, és lehet elutasítani, de aki csak a rendőrök tettének megítéléséig jut az tévúton jár, mert azt a folyamatot kell megérteni ami ide vezetett. Ebben segít az, ha megvizsgáljuk azt a folyamatot az 1970-80-as évektől kezdve kibontakozott a világgazdaságban és amit általában globalizációval, szabadkereskedelemmel, liberalizációval szoktak leírni. Ez vezetett oda, hogy az erősek egyre gazdagabbak, a középrétegek és az alsó társadalmi osztályok pedig egyre szegényebbek lesznek. Ez pedig az 1970-es évktől egyrte erősebb liberalizáció következménye. Ennek a folyamatnak a megértéséhez kiváló a Háttérkép című műsor.

A magyar internetes hírpiacon balliberális többség van. Politikai szempontból kétféle portál van: a kizárólag politikai témával foglalkozók, és a „színes” portálok, amelyek az élet minden szegmenséből hoznak híreket, mellesleg pedig csomagként adják a politikai híreket. Ez utóbbi típusú oldalaknak jóval nagyobb a látogatottságuk és így a befolyásuk is. Jobboldali-konzervatív oldalon csak az origo.hu van, balliberális oldalon pedig az index, 24.hu, 444.hu, hvg.hu. Az origo napi látogatottsága kicsivel 1 millió fölött van, a balliberálisoké összesen közel 4 millió. A pontos adatok ellenőrizhetőek itt:

https://thepitch.hu/legolvasottabb-hirportalok-hazai-weboldalak-listaja/

A 100 legolvasottabb magyar oldal között a 11 hírportál van, és közülük 7 balliberális, 3 jobboldali-konzervatív és egy szélsőjobboldali van, de ezek között már vannak direktben csak politizáló oldalak is, de az azonnal észrevehető, hogy a színes-általános hírportálok és a politizáló, tematizáltabb oldalak látogatottsága között van egy hatalmas szakadék. Az előbbiek 570 ezer és 1 millió 700 ezer között kapnak napi látogatókat, az utóbbiaknak 80 ezer és 200 ezer között kell beérniük.

Az alábbi táblázatban a napi, havi, éves látogatottságokat írtam be.

Jobboldalon az orgio mind szakmai, mind világnézeti szempontból gyenge, egyetlen előnye, hogy támogatja a jelenlegi Fidesz-kormányt. Meggyőződésem, hogy kellene még 3-4 hasonló általános hírportál a jobboldalra, hogy legalább mérsékelni lehessen azt a rombolást amit a balliberálisok csinálnak hazánkban.

Kíváncsian kezdtem nézni ezt a filmet, érdekel minden modern film ami a Katolikus Egyházról szól, bár a díjözön óvatossá tesz, amikor tudom, hogy milyen viszonyok uralkodnak az európai és ameriaki művészvilágban. Nem igazán a hagyományos, konzervatív értékrend a divat, és így az olyan filmet sem fogják jutalmazni ami pozitívan mutatja be az egyházat.

A Corpus Christi magyarul Krisztus teste, a pap pedig minden áldozónak elmondja ezt a két szót mielőtt átadja neki a Szentostyát, amit előtte szent áldozatként átváltoztatott Krisztus testévé, emlékezve Krisztus kereszthalálára. Ezzel a mondattal figyelmezteti, hogy Krisztus teste szent dolog, gondolja meg, hogy tényleg magához veszi e.

Olvastam pár kritikát a filmről, mindegyik begyöpösödött, intézményesített dogmatikus egyházról, hatalomról és a bűntől és múlttól való szabadulásról szólt. Kb ebben a körben próbálták értelmezni a filmet, feltételezem külföldön is e vonal mentén írtak kritikákat a műről. Nézzük előbb miről szólt a történet.

A film elején Daniel, a főszereplő fiatal épp szabadulóban van a börtönből ahova erőszakos bűncselekményekért került. Akkor már a börtönlelkész lelkes segítője aki segít neki, és talált is már állást a szabadulása utáni időkre. Daniel viszont pap szeretne lenni, de az egyház, érthető okokból, nem a börtönökből toborozza papjait.

Szabadulása után Daniel belecsap az élet vidámabb végébe, buliba megy ahol iszik, drogozik és a mellékhelységben elszórakozik egy fiatal lánnyal. Másnap elindul az új munkahelye felé, de a faluban előbb betér az épp nyitva lévő templomba, ahol egy szép lány ül egyedül, megszólítja, de az élesen elutasítja a közeledését, mondván biztos a fűrésztelepre jött dolgozni, ő pedig nem áll ilyenekkel szóba. Daniel nem bírván elviselni a megaláztatást, azt hazudja, hogy ő pap, most helyezték ide. És innen nincs megállás a lejtőn. Egyik hazugság követi a másikat, ami oda vezet, hogy mivel a plébánosnak hirtelen el kell utaznia, Daniel tartja a miséket, gyóntatásokat, látogatja a halálos betegeket, áldja meg az új üzemet, magyarul éli egy katolikus plébános életét.

Ebbe az idilli életbe kerül bele durván a falu tragédiája. Korábban egy sofőr nekiment egy helyi fiatalokkal teli autónak, és ebben a balesetben heten meghaltak. És ez az eset adja a film fő konfliktusát, mivel az érintett családok nem tudják túltenni magukat a tragédián és nem tudnak megbocsájtani a sofőrnek és a feleségének, aminek szimboluma, hogy a plébános önhatalmulag vagy a családok nyomására, de nem engedi a faluban eltemetni a sofőrt, mondván az csak a konfliktust növeli, temessék el a szomszéd faluban. Daniel újszerű módszereivel ezt a konfliktust próbálja feloldani, ami meglehetősen féleoldalasra sikerül, és persze a leleplezés sem marad el.

És akkor elemezzük, hogy mi is a probléma a film és a legtöbb kritika mondanivalójával. Elég nehéz értelemzni az "intézményesített vallás" és "dogmatikus egyház" címkéjű bírálatokat, mert amint bárki elkezdi hírdetni a saját vallási tanítását, legyen az bármi is, az már az intézményesítés első lépése. Egy egyház meg természeténél fogva dogmatikus, mivel a dogma tanítást jelent, márpedig az egyházak erről szólnak. Tanításokat hírdetnek. A tantételeket pedig latinul dogmának hívják. Ha a bírálatok a konzervatív működésre utalnak akkor azt lehet elmondani, hogy ez egyháznak van jó kétezer éves tapasztalata, hogy az újdonsággokkal vigyázni kell, mert sokszor kiderül azokról, hogy többet ártanak mint használnak. Ugyanígy kell vigyázni a papságra jelentkezőkkel, nem véletlen, hogy már ókorban előírták, hogy un viri probati, azaz már a lelki életben bizonyított férfiak lehetnek papok.

A film főszereplője Daniel pedig elbukott a próbán. Erőszakos bűncselekmények elkövetője, a szabadulás után sem épp keresztény módon ünnepelt, súlyos bűnöket követett el. Aztán az alázat is hiányzott belőle amikor el kellett volna fogadnia a templomban a lány elutasítását, ehelyett elkezdett egy hazugságspirált. az pedig hozta a legsúlyosabb szentségtörések sorozatát. Mert bármilyen furcsa egyeseknek, a szentmisét bemutatni, gyóntatni csak felszentelt pap teheti meg. Ha pedig "civil" teszi az súlyos szentségtörésnek számít. Temetést, beteglátogatást prédikálást, áldoztatást is csak püspöki engedéllyel végezhet laikus.

Daniel tehát súlyos bűnöket követ el a film szinte minden percében, az említetteken kívül becsapja a híveket, főleg azt a lányt akivel le is fekszik, testi sértés, hatóság megtévesztése. Sok mindent elkövet. De úgy látszik a film készítőinek és sok kritikusnak mindez nem számít, mert ugyan kit érdekel az egyház begyöpösödött tanítása meg az olyan ódívatú elvek, hogy tiszteljük a másik hitét, érzéseit, amikor itt van nekünk egy jópofa fiatal srác, aki ugyan messze van attól, hogy megfeleljen a papságnak, de ha ő pap akar lenni, akkor ő pap és kész. A mai kor balliberális, élettől elrugaszkodott szemlélete mutatkozik meg ebben. Bármi lehetsz csak akarnod kell, nem kell követelményeknek megfelelni vagy telejsíteni. Aki pedig mást gondol az "dogmatikus" meg begyöpösödött. És persze a főszereplő jó alany ehhez, hiszen laza, újszerű módszereket hoz be a prédikálásba. És ezzel fel is van mentve minden bűn alól, hiszen megfelel a modern kor jópofasági követelményének, még talán youtube influencernek is elmehet. Az egyházban nem véletlenül fogadják legtöbbször hűvösen az ilyen jópofa módszereket. Nagyon jól tudják, hogy ezzel a figyelmet meg tudják ragadni, de valódi vallásossághoz elmélyültség kell, amihez túl kell lépni ezen a felületes módszeren, az pedgi mindig magába fordulást igényel, ami unalmas és konzervatív. Természeténél fogva nem is lehet más.

A film készítői azzal próbálják felmenteni Danielt, hogy egyetlen pozitív vonásként, őszintén próbálja megoldani a falu problémáját. Próbálja megbocsájtásra bírni a tragédiában érintett családokat a sofőr iránt. Ehhez a börtönben tanult egyszerű stressz-kezelő módszereket is bevet. Amikor viszont erővel is eltemeti a sofőrt a faluban, akkor viszont csak annyit ér el, hogy a törésvonalak máshova helyeződnek, esélyt sem adva a megbocsájtásban lévő megnyugvásnak, ami jóval hosszabb lelki folyamat ilyen súlyos esetekben.

 A film vége egyértelmű szimbolikát mutat. Daniel visszakerülvén a börtönbe már elfordult az egyháztól, pedig saját hibájából került oda vissza. A film fő mondanivalója számomra az, hogy az élet törékeny, és bizony vannak életszabályok amiket nem érdemes megszegni, mert egyetlen helytelen döntéssel tönkre tehetjük azt.

Hamisítják a statisztikákat a koronavírussal kapcsolatban? Persze nem Magyarországon, hanem némely környező országban. Ha megvizsgáljuk a szerintem legjobb koronavírus terjedését bemutató térképet akkor érdekes dolgokat fedezhetünk fel. Például azt, hogy az 5,5 milliós Szlovákiában, közel azonos fertőzés szám mellett senki nem halt meg. Ennyit fejlődött volna szomszédaink tudománya? Vagy Lettországban szintén, Fehéroroszországban szintén zéró. Nálunk 16, Ausztirában 128, lengyeleknél 31.

Arra lehet hivatkozni, hogy mi nem tesztelünk eleget (ami egyébként sem igaz), de a lakosságszám az mindenhol adott és tudott szám. Az életkori sajátosságok is nagyjából azonossak Európában, tehát már statisztikai hibahatáron belül sem beszélhetünk arról, hogy tőlünk északra még senkinek nem okozott gondott a járvány.

Amikor ezeket végiggondoltam, akkor jutott eszembe, hogy kb 2 éve lezajlott egy vita, arról, hogy a lengyeleknél jóval kisebb a csecsemőhalandóság mint nálunk, lásd mennyire fejlettebbek ott. Ez a hír jól futtott ballibsiknél. Aztán kideült, hogy semmivel sem nagyobb nálunk a halandóság, csak náluk a kórházban töltött 5 napot veszik csecsemőkornak, nálunk meg az első hónapot. Ha nálunk is az első 5 napot nézzük akkor ugyanazok a számok jönnek ki. Ahogy Churchilles mondta (bár ez sem így volt): csak azoknak a statisztikáknak hiszek amit én hamisítottam.

Szóval itt most mi lehet a helyzet? Csak nem az, hogy vannak országok, ahol a végstádiumban lévő súlyos betegeket, akik elkapják a koronvírust, azokat nem vírus okozta elhalálozás rubrikába írják be, hanem az eredeti betegséghez, pl rákhoz? Nálunk meg szorgalamasan a vírus statisztikába? De tényleg orvosként mit írna be az ember? Amikor egy olyan beteg akinek órái vannak hátra és még kap egy vírusos tüdőgyulladást? Akkor végül is mibe hal bele?

A koronvírus terjed, és mivel az intézkedésekbe elég nehéz belekötni, a hazai ellenzéki sajtó legalább kitalál álproblémákat. Ilyen például az, hogy a koronvírus ott terjed ahol nem tesztelnek mindenkit. Ezt persze nem muszály bizonyítani, vagy esetlegesen más összefüggéseket keresni, elég kitalálni valami bődületes baromságot, mert nekik egy valami lényeges, hogy fujj Orbán. Lényegében ott tartanak, hogy Orbán Viktor személyesen fejlesztette ki a koronavírust. De lehet, hogy Mészáros Lőrinc volt, és nemsokára előáll az ellenszerrel, persze jó pénzért.

Az egyikőjüket sem zavarja, hogy a tesztelés száma vagy aránya semmi összefügésben nincs a megbetegedések számával, azzal sokkal inkább, hogy mennyire tartják be az adott országban az emberek a szabályokat.

A címben feltett kérdés merült fel a 2020. február 05-i híreket figyelve. Egy híradóba, szinte egymás után került bele a saját gyerekével fajtalankodó férfi és egy részegen balesetet okozó férfi ítélete. A pedofíl 12 év börtönt kapott, a részeg sofőr aki utastársa halálát okozta, pedig hármat. 

És itt már lehet kezdeni lametálni azon, hogy a gyerekbántalmazás miért ér négyszer annyi évet, mint egy emberölés. Mert a halálos baleset okozása az bizony emberölés. Amikor valaki olyan súlyosan felelőtlen tettet hajt végre, aminek nagy eséllyel emberhalál lesz a vége, azt a jog nyelvén eshetőleges emberölésnek hívják. Azaz a tettes nem akar embert ölni, de a lehetőségbe belenyugodva, azzal nem törődve végrehajtja tettét. Ilyen az amikor valaki rendkívül súlyosan megszegi a közlekedési szabályokat is.

Idézet a Kúria elvi határozatából:

"Amikor az elkövetők az általuk kifejtett testi épséget érintő magatartás halálos eredményének elmaradását a véletlenre bízzák, illetve annak bekövetkezése vagy elmaradása iránt közönyösek, akkor terhükre az emberölés bűntettének eshetőleges szándékkal elkövetése megállapítása indokolt [Btk. 7. §, 10. § (1) bek., 160. § (1) bek.]."

Ma már egyébként is trend, hogy a halálos balestek okozóit felfüggesztettre ítélik, csak kb 50%-ban csukják le, akkor ha van valami súlyosító körülmény, pl ittas vezetés, többszörös haláleset, kábítószerezés, cserbenhagyás. De ilyen esetekben is csak 1-2 év fogházbüntetés az ítélet, nagyon ritka a Rezesova-féle nyolc év, az már kb a plafon. Négy ember haláláért nyolc év.

És akkor tegyük mellé a molesztáló férfi 12 évét. Nem a pedofíl ítéletét sokkalom, hanem az aránytalanságot nem tudom elfogadni. Emberek, családok életét veszik el vagy teszik tönkre. Egy bántalmazás is nagy eséllyel örök nyomot hagy, de azon segítséggel túl lehet lendülni, de ha valakinek felelőtlenül elveszik az életét, azon már nem lehet többé segíteni.

Az utóbbi idők slágertémája a koronavírus, erről szólnak a híradók, hírportálok. Az rendben van, hogy valamivel ki kell tölteni az oldalakat, de tényleg ennyire fontos ezt címlapra tenni, sőt már-már direkt pánikot kelteni? Ugyanez volt a madárinfulenzával, ebolával stb. És ma már ki beszél ezekről ? Pedig időről-időre felbukkannak ezek is és jóval veszélyesebbek a koronvírusnál. Az is rendben, hogy védekezzünk a fertőző betegségekkel szemben, de hogy látszaintézkedésként hőkamerákat tenni a repülőtérre? Minek? Százával vannak egyéb fertőző betegségek, jóval veszélyesebbek is a koronavírusnál. Olyanok amik 90%-os halálozási aránnyal rendelkeznek és folyamatosan fertőznek Afrika, Ázsia és Dél-Amerika területein. Az ezekről a területekről jövő utasokat bárki ellenőrizte eddig az évi 15 milliós forgalmat jelentő Ferihegyen? Vagy a szárazföldi határátkelő helyeken? Ugye nem. Akkor most miért pánikolunk egy olyan betegség maitt, ami szinte csak a legyengült szervezetűekre veszélyes és ott is csak szövődményként?

Két hónap múlva már senki sem fog foglalkozni a koronvírussal.

Egy kérdésem van: az áttörő migránsok miért nem fogdában csücsülnek? Garázdaság, rongálás stb. Ha én mondjuk egy rendőrség kerítését szedném szét éjjel, vajon mennyi ideig lennék szabadon?